Telnek a napok

Mióta itthon vagyunk, kicsit elvesztettem az időérzékemet, néha fogalmam sincs, milyen nap is van... Szóval jól vagyunk, az élet enyhén szólva zajlik egy újszülött, meg 2 Nagyobb mellett. :-)

Szombaton megautókáztattuk a Legkisebbet, elmentünk megvenni a saját verdáját. :-) Egy gyönyörű piros multifunkciós babakocsi, már hónapokkal ezelőtt beleszerettem! Bár dögnehéz, de nagyon tetszik, remélem, Eszternek is bejön majd! A Nagyok imádják, a mózese nagy sláger, oá-zva belemásznak és kisbabásat játszanak! :-))
A vasárnap elmúlt, az összes eseménye annyi, hogy az esti mérlegelés során meglett a 3270g, a születési súly (9 naposan)!
A hétfő aztán jókora ijedtséggel indult (legalábbis részemről, és utólag röhögök rajta, de a harmadik gyereknél is egy pillanat alatt be tud pánikolni az ember lánya, és azonnal védőnőt, gyerekdokit hív tanácsért :-) ), ugyanis reggel csomagolom ki a babát, pucolnám a köldökcsonkját (úúútálom, de az övé is piszok ragaszkodó), és csupa vér az egész!!! Végül a gyerekdokit értem el, azt mondta, pucoljam nyugodtan, meg kapjon egy extra K-vitamint. Hatalmas lelkierőt gyűjtve nekiestem, szerencsére nem volt annyira vészes, mint ahogy kinézett. Estére még egy picit vérzett, de azóta tűrhető. De hogy leszáradni mikor fog???
Éjjel aztán utolért az első hasfájós menet, szegénykém éjféltől hajnal 6-ig szenvedett (meg egy kicsit én is, közben a Nagyok is vagy 2x keltek, őket is vissza kellett altatni, én meg olyan fáradt voltam, hogy szó szerint vacogtam, remegtem, fel se mertem venni a babát, féltem, hogy leejtem). Utána aztán már jobban aludt. De úgy nézem, megint kezdi, az előbb már nagyon tekergett a kezemben. :-( Pedig azt hittem, ma Kriszta barátnőm megfejtette, hogy a tegnapi mákos guba volt a ludas (a tej miatt), de ma semmi tejet, tejterméket nem ettem, és mégis nyugtalan. :-(((
Jött ma a védőnő a szokásos heti látogatásra, a mérlegelés 3290g-ot mutatott, ez pont 120g-os hízás a múlt héthez képest, szóval nagyon alulról, de súroljuk a "kötelezőt". Mondjuk baj nincs vele, de kicsit fura, mert eszik sokszor, sokat (mérem, írom), a "kötelező" abból is megvan, bukik ugyan, de már egyre kevesebbet, és nem vészes mennyiségeket, a szopit magától hagyja abba, megnyugodva, nem nyúz, hogy nem lenne elég, szóval kicsit talányos a dolog, de nem izgatom magam rajta. Kis tokája is van, igaz, már azzal született! :-) Amúgy olyan kis "torz", nagy fej, hatalmas pocak, mellé kis vékony karok meg pipaszár lábacskák. :-) Remélem, hamar jönnek a kis hurkák a combijára! ;-)

Nagyokkal minden rendben, élvezik az itthonlétet, és fura, de úgy néz ki, Leventének hiányzik az ovi... Nem szó szerint, de folyton emleget ezt-azt, hol a csoporttársait, hol azt, hogy valami hogy történik az oviban. Este pl. vacsoránál közölte (jajj, pár napja megint egész jól eszik!!! ;-)) ), hogy az oviban kapnak szalvétát, ha esznek, meg vizet pohárban, stb... Csengének kevésbé van bölcsihiánya, ma Mamáéknál volt délután (Leventét Szabi bevitte a munkahelyére egy picit), tőle is kérdezték a bölcsit, és közölte, hogy nem mehet, mert beteg. A mi bajod van kérdésre meg azt válaszolta, hogy "nem tudom"! :-))) Esti másik szösszenete: "szívószál nélkül nem ihatok tatajót!" :-)))))
Egy mondat magamról: bár a hasamon még nem látszik, de 10 nappal a szülés után visszanyertem a kezdő súlyomat! 3 nap alatt másfél kilót fogytam, ami rejtély, mert eszek rendesen (csokit is...), meg rengeteget iszok, most napi min. 3 liter Laktoherb-et legyűrök, meg mellette még egy kis ez-az. Tejből még nincs túl sok plusz, próbálom gyiholni, fejéssel, a teával, Szabi ma hozott homeós bogyót is, remélem, előbb-utóbb beindul, mert a védőnő is szólt, hogy hamarosan kéne valakinek.

El ne felejtsem: hétfőtől 4 gyerekesek leszünk, vasárnap érkezik a legújabb családtag, Bessy/Berta, még nem döntöttük el... Úgyhogy Szabi hétfőn még itthon marad, izgi lett volna kapásból egyedül lenni a 3 gyerekkel bent, meg egy síró 7 hetes kiskutyával kint... Így se lesz könnyű, azért remélem, hamar megszokik majd! (Aki nem tudná, januárban meglógott Dundi, az örökölt kutyánk, és mivel nem akartunk kutya nélkül maradni, találtunk egy helyes berni pásztor családot, el is mentünk megnézni, és Levente választhatta ki, hogy melyik legyen a miénk! Nagyon barátságosak, szerintem nem lesz gond vele!)