Húsvét 2010

Nem pont úgy alakult a húsvét első reggele, ahogy elképzeltem, de szerencsére a gyerekek ebből nem vettek észre semmit.
Ma szinte egyszerre ébredt mindenki, 8 körül. Csenge persze az utóbbi pár naphoz hasonlóan, köztünk volt. Majd ahogy sétáltunk át Leventéhez, megtalálta a folyosón a nyuszi által elpotyogtatott kis csokitojásokat. :-) Ő nem igazán értette, mi lehet az, de Levente szája azonnal széles mosolyra húzódott, mikor meghallotta, hogy itt járt a nyuszi! Úgyhogy gyorsan szaladt is megkeresni a többi tojást, követve az ajándékig az útvonalat. (Úgy döntöttünk, hogy a lakásban rejtjük el a csomagokat, félve attól, hogy a kutya kint végigkóstolná a csokikat! :-) ) Igazából csak kis apróságokat kaptak, Kinder nyuszit, csomagot, Levente egy pólót, Csenge egy lapozós könyvecskét, és hát buborékfújót... :-)) A Kinder-tojások megvámolása után reggeli persze nem kellett, főleg, mikor kiderült, hogy Mamáéknál is járt a nyuszi! Gyors öltöztetés, öltözés, Szabi felajánlotta, hogy átvisz minket kocsival, ő gokartozni készült a haverjaival. Mama kissé ideges lett, mikor meglátott minket, ugyanis elfelejtettem neki telefonálni, hogy indulunk, ajándékok meg még nem voltak a helyükön... De sikerült elterelnünk a gyerekek figyelmét, úgyhogy indulhatott is a keresgélés.


















Persze nem kellett sokáig kutatni, mivel Levente megkapta a hőn áhított biciklit, Csenge pedig egy tologatós triciklit.

Mondanom se kell, mindketten azonnal kipróbálták, nagyon tetszik nekik!!!!















Órákig el tudtak volna kerekezni az udvaron (Leventének még nem igazán megy a bicikli hajtása...), de egy idő után csak be tudtuk csalni őket reggelizni, aztán meg elsétáltunk a Tó Parkhoz, a húsvéti programra. Nem volt nagy szám, de azért ők élvezték, főleg a bárányokat, a lovakat, ill. a nyuszisimogatást! Ja, volt még ugrálóvár is! Nagyjából ez volt a leglényegesebb, utána haza is jöttünk. Még kis biciklizés, majd ebéd Mamáéknál (addigra Apa is odaért), aztán némi hiszti után (Levente haza akarta volna hozni a biciklijét, de ugye a jelenlegi állapotokat ismerve ez teljes képtelenség...) hazajöttünk.
Csenge is fáradt volt már, így fél 3 körül megpróbáltam elaltatni, aminek az lett a vége, hogy Leventével együtt mi is szépen bealudtunk mellette. Egyszer megébredtem, akkor hallottam, hogy Szabi elmegy (mióta megvan A MOTOR, ha csak teheti, kirándul egyet :-) ), végül kicsivel 5 előtt ébredtem, frissen, kipihenten. Nem is emlékszem, mikor aludtam utoljára napközben (kivéve februárban, mikor beteg voltam). Gyerkőcök is akörül kezdtek magukhoz térni, így persze kicsit elhúzódott az esténk, Csenge valamivel 10 előtt, Levente utána aludt el. Viszont azóta még nem volt ébredés!!!