Mélyrepülés

Bár szerencsére még nem vészes a helyzet, de néha így érzem magam...
Csengének már hétvégén elkezdett menni a hasa, de még nem volt vészes, így hétfőn vittem bölcsibe, persze mikor mentem érte, szóltak, hogy gond van... Épp akkor öltöztették át tetőtől talpig... Igaz, az is csak a 2. alkalom volt, de hát nem éppen tökéletes állaggal. Szerencsére azért ottmaradhattunk a karácsonyi kézműveskedésen, ahol nagyon jól éreztük magunkat, díszítettünk mézeskalácsot (amit gyorsan ki is sütöttek), addig készítettünk karácsonyfadíszeket, meg tobozból-búzadarával pici "fenyőfákat".
Úgyhogy keddtől megint itthon van, és a megcsappant étvágyától, meg a napi 2 bűzös pelustól eltekintve (ami már 1-re és összeállóbbra csökkent!) semmi baja!
Kedden az oviban is szóltak, hogy megy Levente hasa... Gyors döntés, akkor másnap nem viszem. Erre fel délután kutya baja nem volt a WC-n... Gyanítom, hogy szimplán csak többször kiment, és azt mondta, hogy kakilt is, segíteni meg persze nem ment senki, amit nem értek, mert miért elvárás, hogy egy kiscsoportos egyedül törölje ki a fenekét??? Gyanús is volt amúgy, hogy az állítólagos hasmenés, meg egyedül kitörlés után teljesen tiszta volt a bugyija... Így tegnap itthon volt, mondjuk előző éjszaka 1x hányt is, de valószínűleg csak egy erősebb köhögési roham váltotta ki, mert azóta se volt semmi. Ma már újra vittem, délben megint úgy hoztam el, hogy áll. kicsit ment a hasa... Itthon persze megint kőkeményet produkált... Basszus, 4-5-en vannak a csoportban, össze vannak már vonva a másikkal, így akarják a maradékot is otthon tartani??? Vagy szimplán nem figyelnek rájuk??? Egyébként az összes baja, hogy van némi gombás kiütése, amúgy egészséges a gyerek! Jó, az étvágya az eddigi rémségesnél is borzalmasabb, de lassan az sem érdekel, csak fog enni, ha egyszer éhes lesz!
Én is visszaestem a megfázásba, majdnem rosszabbul vagyok, de muszáj kitartani!
Dédi tegnap végre hazajött a kórházból, ő sincs túl jól, még elég gyenge. Szegény anyósomnak is van most vele gondja! Azért itt-ott besegít, de nem akarom túlterhelni!