Ovi - már megint...

Jó rég írtam, azóta Anikó néni a múlt héttel visszatért. És persze harmadnapra már megint panasz volt Leventére, hogy egy anyuka panaszkodott, hogy verekszik. Ill. aznap tényleg megkarmolta egy társát, érdekes módon, A. néninél... Másik óvónőnél miért nem történtek ilyenek az elmúlt hetekben??? (Még Cs. csoportjába is dicsérték, hogy milyen aranyos, főleg, ha nincsenek ott a többiek, a "keménymag". :-) )
Pár napja viszont nem jár, megbetegedett (nem komoly, csak volt 1-2 durvább köhögése alvás alatt, Esztivel meg pont dokihoz mentem, na ő sokkal betegebb, gennyes mandulagyulladása van, kapásból antibiót kapott, 3 napig lázas volt, előfordult, hogy 40,3-at mértem popsiban... De már javul, 2 napja nincs láza, csak ugye felborult az amúgy sem túlzásba vitt evése...). Szóval ő is jött a dokihoz, aki végül a hétre kiírta, így most csak Cs. megy, reggel Mama viszi, délután hozza (szupi program, 3 nap után fel is adta, ma reggel közölte a gyerekekkel, hogy holnap reggel alhattok, aztán majd átjöttök hozzánk! :-))) Így holnap már Cs-nek sincs ovi.), de ma reggel én vittem, legyünk egy kicsit kettesben is (marha messze van az ovi, de akkor is... :-)) ), őt beadtam, aztán beköszöntem L. csoportjába is, erre A. néni közli, hogy az egyik óvodapszichológus jelezte, hogy látni szeretné a gyereket. Mert volt egy kérdőív, amit a szülők is, meg az óvónők is kitöltöttek a gyerekekről, és akiknél túl nagy volt az eltérés, azokat megnézné... De ők persze nem jönnek át az épületbe (a logopédus meg a fejlesztő pedagógus igen), és ugye ők se viszik át a gyereket, hanem majd nekem kell... Már ezen kiakadtam egy cseppet, aztán elkezdtem "kombinálni", egyre jobban kezdem azt érezni, hogy valami fogást keresnek rajtunk, ki akarnak utálni a csoportból, az oviból... Kezdődött ugye tavaly év elején, akkor még gondjai voltak L-nek a beszéddel, már az első hónapban jött a "javaslat", hogy talán jobb lenne neki egy speciális, logopédiai oviban (fizetős, a Camponánál van, pont előtte nézegettem, de hát terhesen, én, vezetni, napi 2x???). Aztán foglalkozott vele a logopédus, meg talán a közösség is jót tett neki, alig 2 hónap alatt megeredt a nyelve, azóta is alig lehet lelőni. :-) Közben fejlesztésre is járt, aztán az mintha abbamaradt volna (végülis kihagyott 3 hónapot), majd nemrég újrakezdte (áll. csoportonként 4 gyerek mehetett, és a problémásabbakat küldték... Bár többnek is szüksége lenne rá... Hát, köszi!) Mindegy, járt, heti fél órát foglalkoztak vele/velük, kárára tuti nem vált. De már nem "szereti" a fejlesztős csaj, mert túl aktív, "okos", kicsit kotnyeles, bárkitől kérdezne bármit, mindig ő az első, aki bekiabálja a megoldást. Szóval a gyerek nem hülye, óvodai fejlesztés is kilőve (jaaa, és látszik, hogy sokat foglalkozok vele, mert kézügyesség, egyebekkel jól áll, nagyon ügyes... Kedveskedni tud az óvónő... (mást akartam írni, de az nem szalonképes...) ). Úgyhogy kezdem azt érezni, hogy egyszerűen nem bír/nak a 3-4 hasonló kaliberű sráccal, és csökkenteni akarják a létszámukat, ezért próbálkoznak, ahol tudnak...
Ezek után mit fog mondani a pszichológus? Ha az értelmével nincs baj, akkor érzelmileg labilis, vagy mi??? Vagy nem jól neveljük??? De akkor meg ott a Lányzó, vele miért nincs semmi probléma, áll. a csoport egyik legjobb lánya... Vagy mégis elrontottunk valamit?
Vagy csak üldözési mániám van... :-)) Néha azt érzem, ha nem lenne ilyen közel az ovi, meg ugye nem 2 gyerek elhelyezéséről kéne gondoskodnom, plusz az egyikük ugye elég jó kis csoportba jár, elgondolkodnék az oviváltáson. Csak hát helyileg lehetőség sincs nagyon, meg azért a távolság se mindegy.
Nem egyszerű, no! :-(((

Amúgy a múltkori megosztásokat nagyon jól viselték, L. szeretett a csoportok között jönni-menni, mindig volt új játék, újdonság! :-)))
A karácsonyi egyszerre-műsor csoportonként viszont gáz volt, mivel nem tudtam magam klónozni, egyik ajtóból a másikba rohangáltam, szerencsére Cs-éknél késett valaki, így később kezdték, addigra L-ék meg pont végeztek.