Az ovi utolsó hetében jött el a pillanat, hogy muszájból rászánjam magam, és kocsival vigyem el őket reggel. Ugyanis úgy elaludtam/tunk, hogy busszal, gyalog már esélytelen lett volna időben beérni. (Negyed 8 körül szoktunk indulni, 7.03-kor ébredtem... Pedig előtte mind a 8 telefoncsörgést ébren kinyomtam!) Az útvonalterv már régesrég jól átgondoltan a fejemben, hátha egyszer szükség lesz rá. :-) Végülis minden a legnagyobb rendben ment, Nagyok élvezték, bár tudták, hogy gyorsan csak Apa tud menni :-))), szerencsésen és időben leadtam mindenkit. Ovinál még fordulnom is kellett, persze a biztonságosabb oldalra álltam, ahol kevesen vannak meg nagy a hely :-), itthon meg annyi szépséghiba volt, hogy orral befelé álltam be (igaz, Szabi még ezen is meglepődött, azt hitte, kint maradok :-) ). Szóval szerencsésen túl vagyunk rajta, de rendszer nem lesz belőle, annyira még nem nagy könnyebbség, jó nekem a buszozás/séta is! Időben se akkora szám, pont 50 perc alatt jártuk meg. (OK, gyalog azért min. másfél óra.)
Múlt héten amúgy szereztem egy tesófellépőt a babakocsihoz (persze nem tökéletes, házibarkáccsal van felszerelve, de a célnak így is tökéletesen megfelel :-) ), mert már féltem, hogy eltörik a hátsó rúd, Csenge eddig azon állt. Babakocsi meg elég drága, ha baja lesz, újat tuti nem kapok! Néha van némi vita, bár Csenge elég engedékeny, kis szakaszokon Levente is utazhat rajta, de inkább Csengének szántam. Ha csak Leventével vagyok, természetesen állhat rajta, így egyeztünk meg. Aztán volt olyan is, hogy egyszerre mindketten... Mondjuk 1 gyerekkel se könnyű már tolni, 2-vel meg szinte kormányozhatatlan, de néha belefér. Kicsit hülyén tolom, mert ugye útban van, kar feszesre nyújt, popsi ki, vicces látvány lehetek... :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése